Illetve indult. Kristóf szobájába egy olyan száz éve és két napja szerettem volna varrni egyet, a helye is megvolt, de kellett hozzá, hogy a Kicsinek is lesz egy, és akkor milyen már, hogy a tesók nem kapnak. Így elsőként a fiúk szobájába készült egy, a Nagynak. A kis Középsőm is kapott persze, de mára csak ezt az egyet hoztam, így is annyira örültem neki, hogy az indokoltnál több fotót is készítettem róla. A dicsőségfalra került, szerintem mutatós, erre a látványra lépünk be a szobába.

A használaton kívüli létrán és környékén a dolgoSKezek aktuálisan kedvenc prototípusai. :)

Komoly segítségem volt a varrásban :), a képet, csak erős idegzetűeknek javaslom, bár a tűk természetesen nem értek hozzá még a pólómhoz sem.