Először a pizsim. Volt egy leopárdmintás cicanacim, amit egy teljesen hamis (korábban valós) testképem alapján vásároltam. Még aludni sem szívesen használtam, meg olyan izé volt így magában. A férjem viszont leselejtezett egy barna hosszú ujjú pólót, mert már nem volt jó dolgozóba járni, de tudjátok, az a jó vastag pamutanyag, ami tök jó puha és kényelmes. Levágtam minden hosszát, cikkcakk öltéssel kifodrosítottam az alját és az ujjakat és felvarrtam rá két leopárdmintás virágot (mindig van ilyen itthon, ha neked nincs, senki vagy! :D). És lett egy csajszis, kényelmes pizsim!!! Örülök neki.

Én is selejteztem. Bizonyos anyagdarabokból játékágyneműket varrtam. Csak három fotót teszek fel, ennél jóval többet. De egy részük innen-onnan megörökölt gyerekmintás anyagból van, és olyan... stílustalan. Szívem szerint egyszer utolérem magam ezekkel a felhalmozott vackokkal, de kidobni nincs szívem, és sokan veszik. Azaz, nem tudom mi lesz. A vaterán rákerestem, mennyiért kapható most játékágynemű, és találtam 300 Ft-ért. Nem így nézett ki, de akkor is. Normális az az ember? Mit tart magáról? Ingyen dolgozik? Hát ezeken morfondírozok, miközben töltögetem fel őket...