Ismét lerántottam egy leplet, Barbi is létezik, nem csupán virtuális képződmény. Ténylegesen tud varrni, és ahogy láthatjátok, vasalni, sőt mosolyogva vasalni is.

A helyszín 100%-os választásnak bizonyult, a mai workshop is a Mosolygóban volt, és Barbi és Szilvi jól illettek az enteriőrbe, nagyon sokat mosolyogtak. :) A kilátás onnan ma reggel:

Kaptunk ajcsit is, hamar elkapkodtuk a levendulapárnákat, mire kattant a masina, ez a kettő maradt csak a tálcán:

No de a lényeg! Barbi, bár nem mérleg jegyű, de ismer olyat, tökéletes engyensúlyérzékkel mesélt az anyagokról, az egész tárcakészítés mikéntjéről. A tök kezdők is értették, és a haladók sem unták el magukat.

Közben én a kezemben tartok egy igazi Barbivarr-tárcát, és igen, könnyen találnának vénát a kezemen a sürgősségin...

Keretválasztás, anyagválasztás következett nem gyenge kínálatból, csipkék, fityegők szép számmal - gyakorlatilag felköltöztem volna az asztalra...

Szabás, vasalás, varrás volt a sorrend. Először varrtam brother márkájú géppel, kafa kis szerkezet. Természetesen a Singeremet nem adnám semmiért, de élveztem, hogy simán hangot találtam egy másfajta eszközzel. Értelemszerűen ezt nem fotóztam. :)

A fárasztó keretbevarrás előtt felfrissültünk szendviccsel, kávéval, teával, aztán visszamentünk dolgozni. A hely csinoska, na...

Egy csipkedarabot, amit általában síkban fektetnek az anyagra én jól megcsavartam, mert nem pénztárcaként fogom használni, tehát nem félek, hogy akad, gyűrődik a dísz.

Ilyen lennék én ha tárca lennék: kívül kissé kopottas (szőttes anyag), belül mi más, vidám pöttyös, és tuti lenne rajtam valami fura, bár ma asszem' megjelenésem tekintetében teljesen konszidált voltam. :)

Barbival olyan volt beszélgetni, mintha régóta barátnők lennénk, és remélem találkozunk még! Mindenkit bíztatok, hogy menjen el hozzá, pikk-pakk megtanít a fortélyokra, és hála neki, talán a két éve? elkezdett Piroskás tárcám  is elkészülhet majd végre!